Az alábbi levelet kaptam ma az iwiw-en, egy felnőtt, elvileg okos, értelmes embertől:

Harman Marcival ketten részt vettünk az idei Kinizsi 40 teljesítménytúrán múlt szombaton. 8 óra 10 perc alatt teljesítettük, de túl sok maradandó emlékünk nem maradt róla. Ez egy kevésbé látványos, de igazi, menetelős teljesítménytúra volt. A szervezés is remek volt, rengetegen voltak, az egyetlen hiányosság, hogy az idei leírás már kevésbé szerencsésre sikerült. De beszéljenek inkább a képek.

A klubprogram dátumütközése nem volt szerencsés, mi Marcival ketten a természetjárás egy másik formáját választottuk szombatra. A Hanák Kolos Turistaegyesület hagyományos évi teljesítménytúráján vettünk részt, ám a tavalyitól eltérően ezúttal már a középső, 36 km-es távot választottuk.

5 perce kinn voltam a cég előtt cigizni. Elindultam befelé, a kaput becsukom, már beljebb vagyok, mikor hallom, hogy valaki keményen nyomja a kaput befelé. Hmmm, nem vettem volna észre, hogy jön valaki, aki ide tartozik? De már csöng is kaputelefon. Nyomják a kollégák a kapunyitót, de hallom, hogy a bejutni szándékozó ezúttal már nem a kaput nyomja befelé, hanem megint a csengőt. Áhhhh, valami IQ light futár lehet, visszafordulok, kinyitom neki a kaput belülről. Na, ott áll egy rendőr, meg egy zuglói mittudomén közeg, hogy aszongya:

A tavalyi Szurdok 40 teljesítménytúrán egy alternatív útvonalként szerepelt - melyet akkor Marcival kihagytunk -, hogy annak egy részét akár a Salabasina-árkon át is meg lehet tenni, ám evvel a kitétellel: Felhívjuk a figyelmet, hogy ez a völgy kifejezetten nehezen járható, a túra útvonala hivatalosan nem erre vezet. A völgyet mindenki saját felelősségére keresheti fel, ügyessége és legjobb belátása szerint! Több se kellett nekem, amint megláttam ezt az árkot a Kisnyuszi Túraklub honlapján egy túrakiírásban, már jelentkeztem is vasárnapra.

Megmondom őszintén, nem igazán értem. Ez a vonalkódos rendszer mit orvosol? A szemétszállítás tudtommal egy "kötelező közszolgáltatás", vagyis igénybe KELL venni. Felmondani nem lehet. Gondolom, van nyilvántartás arról, hogy hány ingatlanba vannak állandó lakcímmel bejelentkezve emberek. Ezt összevetve az A.S.A. szerződéses állományával igen hamar kibukna, hogy mely ingatlanok tulajdonosai nem fizetnek a szemétszállításért. Olyan bonyolult dolog ez?

Ma délelőtt 10 órától klubnapot tartott a MEOE Hungária Szent Bernáthegyi Klub a MEOE még meglévő székházában. Szerény érdeklődés övezte az eseményt, melyen megjelent Szabó Tamás, a klub elnöke, Polgár Ferenc elnökségi tag, Szabó Andrea felügyelő-bizottsági tag, Frankó Katalin, Szabó Andrea párja és jómagam. Mindenféle, a klubbal kapcsolatos számla, taglista és egyéb papír a megjelentek rendelkezésére állt. Megtudhattuk azt is, hogy miképpen áll a klub anyagilag. Ezekről általában azt gondolom, hogy igen jelentős pozitívumok a klub életében.

Nagyjából az alábbi fő témák körül zajlott a több, mint 2 órás klubnap:

1. A klub honlapja a jelenlegi formájában túlságosan költséges, ezért jelen szerződését fel kell mondani, és egy olcsóbb tárhelyen egy egyszerű honlapot kell helyette csinálni. Kati kérdésére, miszerint szeretném-e ezt én csinálni, rövid válaszom az volt, hogy nem.

2. A klubnak fajtagondozói státusza ellenére az évi egy darab klubkiállítás megszervezésén kívül semmiféle ráhatása nincs a Szent Bernáthegyi fajtára. Ez egy elég tömör, lényegi megfogalmazása a dolgoknak, ennél jóval bővebben beszéltünk róla. Ám a lényege ebben az egy mondatban összefoglalható.

3. Már a MEOE felől is olyan hangok érkeznek, hogy önállósodjanak a fajtaklubok, és evvel a megjelentek is egyetértettek.

4. Szükséges lenne valamiképpen szigorítani a kiadott származási lapokon, mert ma már boldog boldogtalan árulja az elég kétes eredetű kiskutyákat. Ha máshogy nem, hát felülbélyegzett törzskönyvvel, vagy akár anélkül.

Nnnna. Akkor most olvassunk egy kicsit vissza a történelemben. Mondjuk ezt, de elég csak a harmadik bekezdéstől. Meglepő ugye? Önállósodás, szigorítás kell.

De mondok mást. Tomi említette meg, hogy úgymond nulladik lépésben nagyon jó lenne, ha egyáltalán szóba állnának egymással a bernáthegyisek. Hát igen, az valóban jó lenne. Ugyanis egy új egyesület alapítása azért tud ám macerás is lenni, ráadásul mindez tök fölösleges egy olyan környezetben, ahol van már a célnak pontosan megfelelő egyesület, készen. Kérdés tehát, hogy valóban szóba akarnak-e állni egymással a bernáthegyisek a fajta érdekében, vagy megint elmúlik pár év a szócsatákkal.

A klubnapon tehát lényegében most sem történt semmi érdemleges dolog, egyelőre csak szándékok vannak. Azok eddig is voltak, most mégis pozitív benyomásom volt az eseményről. Kérdés persze, hogy mi lesz a szavakból? Végre-valahára össze tudjuk-e fogni a bernáthegyiseket a fajta érdekében? Mit gondolnak azok a tagok, akik nem jelentek meg az eseményen? Meg tudunk-e végre állapodni? Félre tudjuk-e tenni a személyes ellentételeket azért, hogy végre avval foglalkozzunk, ami a dolgunk lenne. Ami pedig nem más, mint a fajta gondozása.