Egy tisztújítás margójára

Nem szép dolog úgy kezdeni valamit, hogy én előre megmondtam. Pedig de. Elmaradt a bernáthegyi klubban a beszámolás és a tisztújítás, mivel jött egy szabályismerő ember, mint felügyelő biztos. Pár perc alatt haza is zavart mindenkit, mondván szabálytalan az egész, így a jogos óvások elkerülésének érdekében mindenki szépen menjen haza. Valamikor a közeljövőben, amikor ugyanez már szabályosan is sikerül, majd újra találkozunk.

Volt, aki vagy 100 km-ről kocsikázott oda, de gondolom autópálya matricát is vett az eset kedvéért. Valljuk meg, nem kicsit lettek palira véve a megjelentek, és még elnézést sem kért tőlük senki. Senkitől. Legközelebb számlát kell kérni a kiadásokról, és be kell nyújtani, hiszen mindenki köteles a másnak okozott kárt megtéríteni. Az pedig, hogy ez törvénytelenül lett összehívva, olyan világos volt, mint a nap.

Maga az összejövetel egyébként teljesen normálisan zajlott, részben azonos érdeklődésű emberek beszélgettek egymással, hangos szó nem volt. Azért mondom, hogy részben hasonló érdeklődésűek, mert volt egy olyan szó, amely legalább százszor elhangzott. Kiállítás. Ez a megjelentek egy részét roppant mód érdekli, a másikat viszont nem annyira. Engem speciel jelenleg kevésbé.

Elhangzott például, hogy milyen kevesen vannak a klubkiállításon. Most már legalább tudom, hogy május valahanyadikán lesz Jászmittudoménhol egy panzióban, a Eukanuba fogja támogatni, és Pettkó Csaba fog bírálni. Itt jött egy megjegyzés a sorok közül, hogy „látott az már bernáthegyit?”, de azt hiszem ez most lényegtelen, mint ahogy az is, hogy nem jegyeztem meg a pontos helyet és az időpontot.

A klubkiállítások kis létszámára az okokat keresve az első kérdés rögtön az, hogy ki beszéli le ezt kivel, kit kérdeznek meg róla, ki szólhat bele, aztán kik, és honnan a bánatból fognak tudni róla? Majd kipostázzuk előtte pár héttel? Honnan tudjuk, hogy ki jönne el? Ugyanmár…

Érdekességképpen, itt az isaszegi egyesületben már tavaly novemberben, az évadzáró vacsorán (hoppácska, minden évben van) a tagok asztalán volt a komplett idei túraterv. Ekkor ide megyünk kocsival, akkor meg oda, busszal. Bele lehet szólni, ha valakinek nem jó egy dátum, egy hely, akkor átrakjuk, hogy minél többen tudjuk elmenni. Na, mindegy.

Nyilván az „a Kutya” is lehozza majd 1/8-ban. HA, 2 hónappal előtte le van adva. (Apropó március közepe van, le van adva?) De reméljük, hogy nem úgy hozza le, mint az általam szervezett 2006-os klubnapot. Ott csak 2 dolog nem stimmelt, a hely (Gödöllő helyett Érd) és az időpont (1 héttel korábbra jelent meg). De ez most biztos jó lesz, csak még az is kell ilyenkor hozzá, hogy a célközönség vegye is meg a lapot (395 HUF/hó), ráadásul sasolja is végig a sok reklám közt, hogy hátha van egy 1/8 oldal valahol a fajtáról. Holott, az elmúlt években a Szent Bernáthegyi szó néhány képaláírásban szerepelt csak, no meg persze a kiskutya hirdetésekben, de ott aztán dögivel.

Ez egyébként akkora ötlet, hogy be is vezetem majd itt Isaszegen a klubban, Mi is kiadunk újságot, és túrakiírásainkat abban tesszük közzé, szigorúan pár héttel az aktualitása előtt. Nem beszéljük meg előtte senkivel, és nem kérdezünk meg róla senkit. Lehet, hogy nem sokan fognak eljönni, de majd mi is csodálkozunk rajta egy jó nagyot. Viszont lesz egy kis zsé a pénztárban, mert persze nem minden lapban lesz túrakiírás.

Bár van a klubnak honlapja is, és most a Polgár Feri összedobja rá az eseményt. (Itt jegyzem meg Feri, hogy mint személyesen is mondtam, nagyon szívesen segítek benne.) Csak evvel is az a gond, hogy ki, és honnan fog tudni arról, hogy ismét működik a klub honlapja?

Szóval miért is mennek el kevesen? Mert senkinek nincs beleszólása, kevesen tudnak róla időben, stb. Ha valamire nincs érdeklődés, még nem feltétlenül biztos, hogy velük van a baj.

És akkor vissza is kanyarodnék a kiállítás szóhoz, amely oly sokszor hangzott el. Többször hangoztatva lett már, hogy a kiállításnak semmi köze a tenyésztéshez. El lehet hordani hetente kétszer a kutyákat kiállításra, abból még nem lesz kiskutya. Lehet 340 nevezett kutyával klubkiállítást rendezni, abból sem lesz kiskutya. Egy deka se.

De ha én például összeereszteném Foltos kutyámat Fannikámmal, na abból például lehetne kiskutya. Megtehetem? Bármikor. Mi tart vissza? Csak a lelkiismeretem és a fajtaszeretetem. No, meg nyilván egyből rohadt szar alak lennék, és azonnal világgá is lenne kürtölve. Igen ám, de ha én Bivalybasznád-alsón élek, nem blogolok, nem ismernek, és a helyi szervezetbe fizetem a tagdíjat, akkor ki fog tudni róla? Senki. Sőt, az „a Kutya” újságban is minden további nélkül hirdethetném magamat, hogy törzskönyves kiskutyák orrba-szájba kaphatók, előjegyezhetők.

Kedves olvasó, sajnos el kell szomorítsalak, de a fenti eset nap, mint nap megtörténhet. Na persze nem nálunk, hiszen egyrészt a Foltos agresszív jellemzőkkel bír, a Fanni pedig olyan könyök DP-s, mint ide Lacháza, így normális aggyal gondolkodva egyik sem alkalmas génkészletének utókorra hagyására. (A Málnának pedig – bár nem önszántából – de nincsenek már szexuális problémái.) A dolog másik fele, hogy én nem vagyok rászorulva arra, hogy kiskutyát gyártsak, ha kell, ha nem, úgyis megveszi majd valaki alapon. Ha máshol nem, hát a piacon a csomagtartóból.

De felmerült-e már valakiben, hogy a MEOE hány kennelnév alatt ad ki manapság Szent Bernáthegyi törzskönyvet? Mert a mai tisztújításon, bocs beszélgetésen ott volt kb. tíznek a képviselője. Kedves fajtagondozó klub a többivel mi van? Hány lehet még? Húsz? Ötven? Száz? Gondolom ez is titkos, de ez most akkor fajtagondozó klub, vagy klubtaggondozó klub?

Na, egyébként valami olyasmiről szól a Kinga programja gyerekek, hogy a fentebb saját példával vázolt esetek ne történhessenek meg nap, mint nap. Mert megtörténik. Senki nem azt a tízet akarja megrendszabályozni, akik rendszeresen kiállításra is járnak, tenyészvizsgával rendelkeznek, DP szűrésre is elviszik a kutyáikat. Inkább a többit, bár kétségtelen, hogy a szabályok alól nincs kivétel. Elképzelhető talán, hogy ez a nincs kivétel okozná a problémát?

De nagyon érdekes, hogy a programról egy büdös szó nem esett. Az viszont jó lenne, ha valaki csak azért nem menne el egy választásra, hogy ezt az egyetlen értelmes koncepciót leszavazza. Mert másik nem volt, és szerintem nem is nagyon lesz. Illetve maradjunk annyiban, hogy az a másik koncepció, hogy „a jól bevált barátomra szavazok, hogy minden maradjon a régiben”. Meg talán nem kéne úgy nézni egy jelöltre, mint a véres rongyra, mert így kénytelen lesz az ember kombinálni, és megkeresni az összefüggéseket a program ellenzése miatt.

Mellesleg, ma 3-4 szavazattal kikaptunk volna idegenben. Értitek-e kedves fajtaszeretők? Pár ember nem tudja ezt kibrusztolni Nektek, mert a demokráciában a többség dönt. Igen, én is csalódtam a klubban, én is görcsöltem sokat, majd én is kiléptem a tehetetlenség miatt. De ha van értelme, akkor van évi 6000 forintom arra a fajtára, amit imádok. Neked sem kerül többe, eljöhetsz, és rakhatsz egy ikszet a program mellé. Amíg csak pár ember küzd érte, és Te otthon helyeselsz, addig le fognak minket szavazni, röhöghetsz a markodban, hogy pár ember hülyét csinál magából azért, amit alapvetően Te is szeretnél.

Nekünk az ellenzőkre is szükségünk van, hisz ott is van felhalmozott tudás, jó állomány, vélemény, stb. Tehát azt most el lehet felejteni, hogy itt pozícióért, bosszúért, vagy bármi másért megy az úgynevezett harc. Mert az itt csak egy dologért mehet, a fajtáért.