túra
Megvolt az év első túrája, melyről Béla barátom már megírta, amit meg kellett írni. Annyival egészíteném csak ki, hogy olyan 7-8 km környékén komolyan kezdtem aggódni mind a saját, mind a Henrik lábáért. Mindkettőnk túracipőjében már tocsogott ekkor a jéghideg víz jó ideje. Roppant kellemetlen volt. Másnap be is ruháztam egy új, teljesen vízzáró túracipőt, mely már bejáratás alatt van (é.: egyelőre abban járok dolgozni).
Henrikkel együtt szombaton az Isaszegi Természetbarát Klub tagjaiként túráztunk a Cserhátban. A beszámolót Béla már megírta, én csak a saját fotókat tenném hozzá.
Kicsit megkésett ez a beszámoló, mivel a múlt vasárnapról szól, ám idő hiányában csak most kerül rá a sor. A Kisnyuszi Túraklub - melynek alapítója Nagy Sándor volt az oktatónk a túravezetői tanfolyamon - meghívásának tettem eleget Henriett lányommal, és a Tarjánka-völgy környékét jártuk be. Hosszú idő után sikerült ismét rávenni a leányzót egy kis természetjárásra.
A szombati, börzsönyi túráról Béla már írt egy beszámolót, ezt avval a résszel egészíteném ki, amikor a Bagolyvár-vadászháztól Marcival fejünkbe vettük a Vár-kúti forrás meglelését. Úgy látszik a túravezető tanfolyamon tanult susnyás iránymenetek nagyon tetszenek nekünk. Felvettük hát az irányszöget, és hajrá.
„Apu, menjünk túrázni!” – adta ki a parancsot Henrik ma dél körül. Az időjósok nem sok jóval kecsegtettek, de ennek ellenére neki indultunk. Henrik igazából vonatozni szeretett volna, így megegyeztünk, hogy most nem a péceli kanyart járjuk be, hanem elmegyünk a Szurdok-tanösvényre, és majd utána vonatozunk egyet.
Január eleje óta tartó bronzjelvényes túravezetői tanfolyamunk lassan a célegyenesbe fordul, immáron az elővizsgán vettünk részt Harman Marcival kettesben. Szombaton 5 órai keléssel indult a nap, 6-kor elindultam, Marci szokott helyen történő felvétele után fél nyolc körül leparkoltunk Pomázon, a HÉV végállomásnál. 2 napi élelemmel, vízzel, alvó alkalmatossággal felszerelve a Z, majd Z háromszög jelzésen felbaktattunk a Janda Vilmos házhoz, az elővizsga táborhelyéhez. Ötperces csúsztatásban egyesével indultunk az elővizsga pálya bejárására.
Ma az Isaszegi Természetbarát Klub éves közgyűlését tartottuk, de ez valahogy más volt, mint a múlt heti. Immáron törzshelyünkön, a Falumúzeumban gyülekeztünk. A szokásos terülj, terülj asztalkám el nem maradhatott. Kár, hogy nem vittem fényképezőgépet, mindenesetre felesleges volt ebédelni előtte.