meoe

Ma délelőtt 10 órától klubnapot tartott a MEOE Hungária Szent Bernáthegyi Klub a MEOE még meglévő székházában. Szerény érdeklődés övezte az eseményt, melyen megjelent Szabó Tamás, a klub elnöke, Polgár Ferenc elnökségi tag, Szabó Andrea felügyelő-bizottsági tag, Frankó Katalin, Szabó Andrea párja és jómagam. Mindenféle, a klubbal kapcsolatos számla, taglista és egyéb papír a megjelentek rendelkezésére állt. Megtudhattuk azt is, hogy miképpen áll a klub anyagilag. Ezekről általában azt gondolom, hogy igen jelentős pozitívumok a klub életében.

Nagyjából az alábbi fő témák körül zajlott a több, mint 2 órás klubnap:

1. A klub honlapja a jelenlegi formájában túlságosan költséges, ezért jelen szerződését fel kell mondani, és egy olcsóbb tárhelyen egy egyszerű honlapot kell helyette csinálni. Kati kérdésére, miszerint szeretném-e ezt én csinálni, rövid válaszom az volt, hogy nem.

2. A klubnak fajtagondozói státusza ellenére az évi egy darab klubkiállítás megszervezésén kívül semmiféle ráhatása nincs a Szent Bernáthegyi fajtára. Ez egy elég tömör, lényegi megfogalmazása a dolgoknak, ennél jóval bővebben beszéltünk róla. Ám a lényege ebben az egy mondatban összefoglalható.

3. Már a MEOE felől is olyan hangok érkeznek, hogy önállósodjanak a fajtaklubok, és evvel a megjelentek is egyetértettek.

4. Szükséges lenne valamiképpen szigorítani a kiadott származási lapokon, mert ma már boldog boldogtalan árulja az elég kétes eredetű kiskutyákat. Ha máshogy nem, hát felülbélyegzett törzskönyvvel, vagy akár anélkül.

Nnnna. Akkor most olvassunk egy kicsit vissza a történelemben. Mondjuk ezt, de elég csak a harmadik bekezdéstől. Meglepő ugye? Önállósodás, szigorítás kell.

De mondok mást. Tomi említette meg, hogy úgymond nulladik lépésben nagyon jó lenne, ha egyáltalán szóba állnának egymással a bernáthegyisek. Hát igen, az valóban jó lenne. Ugyanis egy új egyesület alapítása azért tud ám macerás is lenni, ráadásul mindez tök fölösleges egy olyan környezetben, ahol van már a célnak pontosan megfelelő egyesület, készen. Kérdés tehát, hogy valóban szóba akarnak-e állni egymással a bernáthegyisek a fajta érdekében, vagy megint elmúlik pár év a szócsatákkal.

A klubnapon tehát lényegében most sem történt semmi érdemleges dolog, egyelőre csak szándékok vannak. Azok eddig is voltak, most mégis pozitív benyomásom volt az eseményről. Kérdés persze, hogy mi lesz a szavakból? Végre-valahára össze tudjuk-e fogni a bernáthegyiseket a fajta érdekében? Mit gondolnak azok a tagok, akik nem jelentek meg az eseményen? Meg tudunk-e végre állapodni? Félre tudjuk-e tenni a személyes ellentételeket azért, hogy végre avval foglalkozzunk, ami a dolgunk lenne. Ami pedig nem más, mint a fajta gondozása.

A hétvégén lezajlott az idei bernáthegyi klubkiállítás, így evvel egy évre le is van tudva a klub részéről a fajtáért végzendő tennivaló. Ez az egy ami biztos, és mivel egyéb elfoglaltságom miatt nem voltam a helyszínen, a többit csak csiripelték a madarak. Hogy aszondja:

Az Ebugatta napok sorában először fordul elő, hogy a Baráti Kör nem vesz részt ezen a fajtanépszerűsítő rendezvényen. Többeket is megkérdeztem, hogy eljönnének-e, ám a megkérdezettek egyike sem lelkesedett az ötletért. Megmondom őszintén, hogy már a megkérdezésük előtt szóltam az illetékesnek, hogy idén ránk ne számítson, és ez tulajdonképpen be is jött. Szóval nem megyünk.

Pénteken megtörtént a tisztújítás a MEOE klubban, és azért adtam rögtön ezt a címet az írásnak, mert bármit is szólok, az úgyis mocskolódás lesz. Így rövidre is zárhatjuk ezt a kérdést. A választás eredménye – a meghívóval, és az előzetes tájékoztatással ellentétben – igen gyorsan kikerült a klub honlapjára.

Nem szép dolog úgy kezdeni valamit, hogy én előre megmondtam. Pedig de. Elmaradt a bernáthegyi klubban a beszámolás és a tisztújítás, mivel jött egy szabályismerő ember, mint felügyelő biztos. Pár perc alatt haza is zavart mindenkit, mondván szabálytalan az egész, így a jogos óvások elkerülésének érdekében mindenki szépen menjen haza. Valamikor a közeljövőben, amikor ugyanez már szabályosan is sikerül, majd újra találkozunk.

Feleségem szerint előző írásom egy kissé bunkóra sikeredett, és elnézést kell kérnem. Neki hiszek, kedves Csaba, elnézést kérek. Bár majd a végére kiderül, kiktől is kell igazán elnézést kérnem. Az persze nem volt benne az előző bejegyzésben, hogy vajon mi indukálta ezt az egészet, vagyis miért léptünk be többen is a bernáthegyi klubba januárban, és végül mi gerjeszt egy ilyen bunkó írást. De tudod mit, ezt is elmondom.

Sajnos március 14-én, egyéb fontos elfoglaltságom miatt nem tudok részt venni a MEOE Szent Bernáthegyi Klub Beszámoló és Tisztújító Közgyűlésén. Mondjuk nem is lettem rá meghívva, pedig januárban több társammal együtt ismételten beléptem a szervezetbe. Természetesen a klub elnöke most is élenjár a szabályismeretben, hiszen tudja, hogy 2 héttel a közgyűlés előtt erről az eseményről értesíteni kell a tagokat. Illetve nem egészen értem a gondolatmenetét, de valószínűleg úgy gondolja, hogy elég a neki szimpatikus tagokat.