bernáthegyi

A hétvégén lezajlott az idei bernáthegyi klubkiállítás, így evvel egy évre le is van tudva a klub részéről a fajtáért végzendő tennivaló. Ez az egy ami biztos, és mivel egyéb elfoglaltságom miatt nem voltam a helyszínen, a többit csak csiripelték a madarak. Hogy aszondja:

Az Ebugatta napok sorában először fordul elő, hogy a Baráti Kör nem vesz részt ezen a fajtanépszerűsítő rendezvényen. Többeket is megkérdeztem, hogy eljönnének-e, ám a megkérdezettek egyike sem lelkesedett az ötletért. Megmondom őszintén, hogy már a megkérdezésük előtt szóltam az illetékesnek, hogy idén ránk ne számítson, és ez tulajdonképpen be is jött. Szóval nem megyünk.

Nem szép dolog úgy kezdeni valamit, hogy én előre megmondtam. Pedig de. Elmaradt a bernáthegyi klubban a beszámolás és a tisztújítás, mivel jött egy szabályismerő ember, mint felügyelő biztos. Pár perc alatt haza is zavart mindenkit, mondván szabálytalan az egész, így a jogos óvások elkerülésének érdekében mindenki szépen menjen haza. Valamikor a közeljövőben, amikor ugyanez már szabályosan is sikerül, majd újra találkozunk.

Feleségem szerint előző írásom egy kissé bunkóra sikeredett, és elnézést kell kérnem. Neki hiszek, kedves Csaba, elnézést kérek. Bár majd a végére kiderül, kiktől is kell igazán elnézést kérnem. Az persze nem volt benne az előző bejegyzésben, hogy vajon mi indukálta ezt az egészet, vagyis miért léptünk be többen is a bernáthegyi klubba januárban, és végül mi gerjeszt egy ilyen bunkó írást. De tudod mit, ezt is elmondom.

Sajnos március 14-én, egyéb fontos elfoglaltságom miatt nem tudok részt venni a MEOE Szent Bernáthegyi Klub Beszámoló és Tisztújító Közgyűlésén. Mondjuk nem is lettem rá meghívva, pedig januárban több társammal együtt ismételten beléptem a szervezetbe. Természetesen a klub elnöke most is élenjár a szabályismeretben, hiszen tudja, hogy 2 héttel a közgyűlés előtt erről az eseményről értesíteni kell a tagokat. Illetve nem egészen értem a gondolatmenetét, de valószínűleg úgy gondolja, hogy elég a neki szimpatikus tagokat.

Az Új Kutya Szövetség januári számában olvasható, Kozma Karcsitól:

Ma Magyarországon világszínvonalú kiskutyák is szép számmal születnek, de sajnos a fajta leáldozóban van. Mindez a „turáni átokra”, a magyarságot oly gyakran megosztó egymás közötti torzsalkodásra is visszavezethető, hiszen ha összefognának azok, akik pénzt, időt és fáradságot nem kímélve próbálják e nemes fajtát népszerűsíteni, valóban nagyot alkothatnának, ami hazánkat bernáthegyi-nagyhatalommá emelné.